Környezet- és testtudatos megoldások - bio referenciák - hasznos eco tippek

ökopamacs

Meztelen vásárlási szokásokat 2019-re

A ciki műanyagszatyrok korának vége?!

2019. január 09. - ökopamacs

art-chair-container-34545.jpg

Az új év első hetében ezerszámra kaptam „hogyan legyünk fittek és egészségesek 2019-ben” hirdetést. Mindenféle csodacsomagolásban eladott detoxprogram, két kattintással rendelhető heti menük és társaik. Rossz vevőként ez csak annyira érdekelt, hogy lementem a boltba venni pár élelmiszert, és szó szerint keresztül kellett verekednem magam a karácsonyi leértékelt, szépen becsomagolt, csillivilli termékekért harcoló embereken.  

Míg elértem a szegény biokenyeremig, majdnem műanyag csomagolásba fulladtam.

Mi értelme a kis kekszeket egyenkénti, majd csomagos csomagolásba tenni? Miért vesznek az emberek még folyékony szappant? Miért nincs mindenhol kimérős rizs, müzli, lencse? És miért vásárol még mindig az emberek nagy többsége egyszer használatos műanyag szatyrot a kasszánál?

Teljes rémálom az újévi fogadalmak között.

10 perc alatt teljes kétségbeesésben kértem ki a kenyerem papírzacskóban és diplomatikusan rohantam az önkiszolgáló kasszához, hogy még csak véletlenül se kérdezzék meg tőlem, kérek-e szatyrot.

Nem, kérem senki ne vegyen műanyag szatyrot 2019-ben!

Egy körülbelül 20 percig használt műanyag zacskó lebomlása akár 4 évszázadba is kerülhet. Jelenleg megközelítőleg ezer milliárd műanyagzacskó van használatban. Ennek a lebomlási idejét hagyom, hogy Önök számolják ki. Engem már a tudat is elborzaszt.

Évente 400 millió tonna műanyag kerül forgalomba, és ennek a 40%-a egyszer használatos terméket takar. Több mint 8 millió tonna műanyag kerül a vizeinkbe évente. Szakértők szerint pedig 2050-re a tengerekben lévő műanyagok száma magasabb lesz, mint a halaké.

blur-delicious-dinner-793011.jpg

Ennek a ténynek a tudatában kérdezném én a szívószálas, műanyag evőeszközös gyorséttermektől, hogy szoktak-e fenntartható alternatívákon gondolkodni? Szerencsére vannak, akik igen. A svédek, finnek és németek köztudottan „vájtfülűbbek” a környezet- és testudatosságra, mint mi magyarok. De semmiféle genetikai magyarázat nincs arra, hogy mi ne lennénk erre képesek. Nem gondolom, hogy a felsővezetőkre kellene várni, hogy ez a mozgalom elinduljon, még akkor is, ha az EU az egyszer használatos műanyagok betiltását szorgalmazza 2021-től. Szép gesztus, de szerintem nem kell még 2 évet várni arra, hogy műanyagmentes környezetet varázsoljunk magunk köré.

Budapesten a Forbes szerint elvetemült ötlettel rukkolt elő Sipos Melinda, aki Budapesten nyitott egy csomagolásmentes boltot. A Ligeti bolt spektruma az ökopamacs hitvallása : kis távolságból szerezzünk friss alapanyagokat, csomagolásmentesen, okosan. Hasonlòképp várja tudatos vásárlóit a Ne Pazarolj Shop & Café  is a fővárosban, mely szintén kecsegtető alternatívát nyújt egy tudatosabb hétköznapi rutin kialakítására.  Ugyanezzel az elszántsággal nyílt meg a debreceni Cekker bolt is, ami kétség kívül az egyik legjobb, ami történhetett a cívis városban 2018-ban.

Másik alternatívaként említem meg a vászontáskák használatát, mely a hipszter világban adott, de bloggertársaimmal együtt a célunk az, hogy ez ne egy szubkulturális divat legyen, hanem alap. Ha szeretnénk lehet menő is, de lényeg, hogy legyen!

Hasonló filozófiával indította útnak Mohácsi Nusi a Shamo bag-et is. „A gyékény bevásárló kosarak, vászonzsákok, vízálló tasakok és a függönyök újrahasznosításával készülő hálós zsákok segítenek abban, hogy megkíméljük környezetünket a fölösleges nejlonzacskóktól. A fából készült evőeszközök az eldobhatóak alternatívái lehetnek. A furoshiki kendők igen sokoldalúan használhatóak ajándékozáshoz, bevásárláshoz, utazás alatt vagy akár egy piknik során.”

Ha a környezet nem lenne elég hívószó egyeseknek, akkor egyértelműen a saját egészségünk lesz az. A kortárs termékenységválság, rohamosan növekvő endokrin elváltozások és a titokzatos daganatos betegségek mögött is sokszor az úgynevezett microplasztik áll, amit naponta észrevétlenül rágcsálunk. Ez persze nehezen kimutatható, nem publikus, nem logikus érvelés sem a gyártóknak, sem az orvosoknak. Így felhívásként osztom meg azt, hogy a műanyag ételhordókban felmelegített ételen keresztül, a balatoni sültipisztrángon át a szimpla ivóvízig, mindenben találhatunk műanyag maradékokat. Európában az ivóvíz 72%-a tartalmaz mikroplasztikot, nitrátot illetve peszticidet. Ez a példa és a jelenlegi egészségállapotok egy külön cikkel érnének fel.

Emellett sok szülő meglepődve olvashatja, hogy a polivinil-klorid (PVC), más néven vinil, a második leggyakrabban használt műanyag. Ezt az anyagot legfőképp padlóburkolatok, játékok, élelmiszer csomagolások, orvosi eszközök, de gyógyszerek, kozmetikumok és szappanok gyártásához is használják. Kanadában 2003-ban végeztek először egy hosszabb tanulmányt arról, hogy a PVC-t tartalmazó játékok milyen mértékben károsítják a következő generációk immunrendszerét és hormonháztartását. Nem véletlen tehát, hogy a sárban fürdés és a fával való homokba rajzolás nemcsak kreatívabb, de egészségesebb időtöltés volt az előző generációknak.

S végül ne felejtsük el, attól, hogy „szexin” hangzik a szelektív hulladékgyűjtés, még nem biztos, hogy ténylegesen újra felhasználják a műanyagokat, miután megváltunk tőlük. A legegyszerűbb tehát egy tisztább új év kezdéséhez, nem a szépen becsomagolt detox-program és az agyonpermetezett, egyébként sem szezonális paradicsomsaláta.

bag-banana-close-up-1069245.jpg

Kezdjük okosabban az új évet! Önmagunk tiszteletéért hagyjunk fel a műanyagdobozokkal! Legyen a táskánkban egy vászontáska hirtelen bevásárlásokhoz, és keressük fel a csomagolásmentes boltokat! Legyen időnk megérteni ennek a témának a fontosságát, mert csak így tudunk 30 év múlva is a tengerparton nyaralni és ami a legfontosabb, életben maradni.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://okopamacs.blog.hu/api/trackback/id/tr3314545210

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lbalazs 2019.01.11. 09:02:31

Ez egy divatos téma, csakhogy ha a környezetünket valóban védeni akarjuk, akkor gondolkozunk kicsit: Jelenleg a legnagyobb problémánk az üvegházhatású gázok kibocsátása. Egy angol kutatás szerint (de egy dán vizsgálat is ezt támasztja alá) a papirzacsko előállítása sokkal több széndioxid kibocsátással jár, mint egy műanyag zacskóé. A vászontáska ( ha nem mossuk) akkor 150 körül kell használnunk, hogy ugyanannyi legyen a széndioxid kibocsátás, mint a műanyag zacskónál. Ha mossuk, akkor attól tartok a műanyag zacskóknak behozhatatlan előnyük van. A műanyag evőeszközök esetében a pótlásukra egyszer használatos fa evőeszközöket semmiképpen nem javasolnék, mert azok előállítása is sokkal több széndioxid kibocsátást eredményez, ha többször használatos fém evőeszközöket javasolnánk, azoknak a mosása szerintem szintén több széndioxid kibocsátást eredményez (de erről szivesen olvasnék egy valódi vizsgálatot).
A műanyag mikroszálak a vizekben a jórészt ruháinkból származnak, mosás közben szakadnak le. Kisebb részben de biztosan számít az is, hogy az EU előírja, hogy a zacskóknak szét kell esniük. Ezért keményítőt kevernek bele, és valóban egyszer használatos lesz és néhány hónap alatt szétesik, ami szintén bemosódhat a vízbe. De minek kell szétesősnek lennie? Ez egy jó példa arra, hogy reklámkampányokkal az eredeti céllal ellentétes eredményeket sikerül elérni, hiszen így a műanyag zacskók még ártalmasabbak lettek.
Szóval gondolkodjunk, és ha tenni akarunk a környezetért ne repüljünk, autózzunk kevesebbet, zuhanyozzunk (és ha lehet röviden), együnk kevesebb húst ...

ökopamacs 2019.01.11. 09:10:54

@lbalazs: Kedves Balazs! Nagyon koszonom a hozzaszolast es elnezeset kerem az ekezet nelkuli valaszert. Tobb elemet is emlit, ami a kovetkezo cikkeim temai lesznek, mint pl a husfogyasztas csokkentese. Meglatasa teljesen jogos, csak a cikkem fogyaszthatosaga erdekeben nem akartam tomoritett informaciot zuditani az olvasoimra. :) De ez a cel idovel.

élhetetlen 2019.01.11. 19:13:55

@lbalazs: Nem ennyire tudományosan, mint te, de a széteső zacskók. Azt még el tudom képzelni, hogy a szelektív szétválogatása után valamit kezdenek a hagyományos műanyag zacskóval, de a milliméteres darabokkal nem lehet semmit kezdeni, és az sem bomlik le, tehát a hülyeségre jó a példád. (Nekem külön bosszúság, hogy régebben, mikor még jártam a városban, ha láttam egy szebb ruhaanyagot, megvettem, aztán vagy megvarrtam, vagy nem, azaz a szekrény alja tele van bezacskózott textillel. Na, mikor oda betéved egy széteső, és minden tele vele!). A másik, (egy személyes háztartás), már csak nekem nincs mosogató gépem az ismerőseim közül. Pedig milyen kényelmes. Belemegy a mosogató tabletta, a vízlágyító, időnként a tisztításához másik anyaggal átmosás, nem hiszem el, hogy olyan környezetkímélő. A csomagolás mentes boltokat pedig csak kiszolgáló személyzettel engedném működni. Én már attól is kidőlök, hogy a normál boltban valaki beroppantja a zsemle tetejét, és, ha elég frissnek találja, akkor elviszi a mellette levőt, a sérültet otthagyja. Nem tudom, hogy a cikkben említett boltban hogyan árulják a lekvárt, de nem akarom elképzelni, hogy valaki belenyúl, és megkóstolja, vagy összetapiz egy csomó aszalt szilvát, mire kiválaszt tíz dekányit. Bocs a vége már nem neked szólt, de nem kezdem el szétszedni. .

törzsmókus 2019.01.23. 10:52:49

„Egy körülbelül 20 percig használt műanyag zacskó lebomlása akár 4 évszázadba is kerülhet. Jelenleg megközelítőleg ezer milliárd műanyagzacskó van használatban. Ennek a lebomlási idejét hagyom, hogy Önök számolják ki. Engem már a tudat is elborzaszt.”
Akár 4 évszázad, nem olyan nehéz a számítás :D szerencsére nem várják meg egymást