Az új év első hetében ezerszámra kaptam „hogyan legyünk fittek és egészségesek 2019-ben” hirdetést. Mindenféle csodacsomagolásban eladott detoxprogram, két kattintással rendelhető heti menük és társaik. Rossz vevőként ez csak annyira érdekelt, hogy lementem a boltba venni pár élelmiszert, és szó szerint keresztül kellett verekednem magam a karácsonyi leértékelt, szépen becsomagolt, csillivilli termékekért harcoló embereken.  

Míg elértem a szegény biokenyeremig, majdnem műanyag csomagolásba fulladtam.

Mi értelme a kis kekszeket egyenkénti, majd csomagos csomagolásba tenni? Miért vesznek az emberek még folyékony szappant? Miért nincs mindenhol kimérős rizs, müzli, lencse? És miért vásárol még mindig az emberek nagy többsége egyszer használatos műanyag szatyrot a kasszánál?

Teljes rémálom az újévi fogadalmak között.

10 perc alatt teljes kétségbeesésben kértem ki a kenyerem papírzacskóban és diplomatikusan rohantam az önkiszolgáló kasszához, hogy még csak véletlenül se kérdezzék meg tőlem, kérek-e szatyrot.

Nem, kérem senki ne vegyen műanyag szatyrot 2019-ben!

Egy körülbelül 20 percig használt műanyag zacskó lebomlása akár 4 évszázadba is kerülhet. Jelenleg megközelítőleg ezer milliárd műanyagzacskó van használatban. Ennek a lebomlási idejét hagyom, hogy Önök számolják ki. Engem már a tudat is elborzaszt.

Évente 400 millió tonna műanyag kerül forgalomba, és ennek a 40%-a egyszer használatos terméket takar. Több mint 8 millió tonna műanyag kerül a vizeinkbe évente. Szakértők szerint pedig 2050-re a tengerekben lévő műanyagok száma magasabb lesz, mint a halaké.

Ennek a ténynek a tudatában kérdezném én a szívószálas, műanyag evőeszközös gyorséttermektől, hogy szoktak-e fenntartható alternatívákon gondolkodni? Szerencsére vannak, akik igen. A svédek, finnek és németek köztudottan „vájtfülűbbek” a környezet- és testudatosságra, mint mi magyarok. De semmiféle genetikai magyarázat nincs arra, hogy mi ne lennénk erre képesek. Nem gondolom, hogy a felsővezetőkre kellene várni, hogy ez a mozgalom elinduljon, még akkor is, ha az EU az egyszer használatos műanyagok betiltását szorgalmazza 2021-től. Szép gesztus, de szerintem nem kell még 2 évet várni arra, hogy műanyagmentes környezetet varázsoljunk magunk köré.

Budapesten a Forbes szerint elvetemült ötlettel rukkolt elő Sipos Melinda, aki Budapesten nyitott egy csomagolásmentes boltot. A Ligeti bolt spektruma az ökopamacs hitvallása : kis távolságból szerezzünk friss alapanyagokat, csomagolásmentesen, okosan. Hasonlòképp várja tudatos vásárlóit a Ne Pazarolj Shop & Café  is a fővárosban, mely szintén kecsegtető alternatívát nyújt egy tudatosabb hétköznapi rutin kialakítására.  Ugyanezzel az elszántsággal nyílt meg a debreceni Cekker bolt is, ami kétség kívül az egyik legjobb, ami történhetett a cívis városban 2018-ban.

Másik alternatívaként említem meg a vászontáskák használatát, mely a hipszter világban adott, de bloggertársaimmal együtt a célunk az, hogy ez ne egy szubkulturális divat legyen, hanem alap. Ha szeretnénk lehet menő is, de lényeg, hogy legyen!

Hasonló filozófiával indította útnak Mohácsi Nusi a Shamo bag-et is. „A gyékény bevásárló kosarak, vászonzsákok, vízálló tasakok és a függönyök újrahasznosításával készülő hálós zsákok segítenek abban, hogy megkíméljük környezetünket a fölösleges nejlonzacskóktól. A fából készült evőeszközök az eldobhatóak alternatívái lehetnek. A furoshiki kendők igen sokoldalúan használhatóak ajándékozáshoz, bevásárláshoz, utazás alatt vagy akár egy piknik során.”

Ha a környezet nem lenne elég hívószó egyeseknek, akkor egyértelműen a saját egészségünk lesz az. A kortárs termékenységválság, rohamosan növekvő endokrin elváltozások és a titokzatos daganatos betegségek mögött is sokszor az úgynevezett microplasztik áll, amit naponta észrevétlenül rágcsálunk. Ez persze nehezen kimutatható, nem publikus, nem logikus érvelés sem a gyártóknak, sem az orvosoknak. Így felhívásként osztom meg azt, hogy a műanyag ételhordókban felmelegített ételen keresztül, a balatoni sültipisztrángon át a szimpla ivóvízig, mindenben találhatunk műanyag maradékokat. Európában az ivóvíz 72%-a tartalmaz mikroplasztikot, nitrátot illetve peszticidet. Ez a példa és a jelenlegi egészségállapotok egy külön cikkel érnének fel.

Emellett sok szülő meglepődve olvashatja, hogy a polivinil-klorid (PVC), más néven vinil, a második leggyakrabban használt műanyag. Ezt az anyagot legfőképp padlóburkolatok, játékok, élelmiszer csomagolások, orvosi eszközök, de gyógyszerek, kozmetikumok és szappanok gyártásához is használják. Kanadában 2003-ban végeztek először egy hosszabb tanulmányt arról, hogy a PVC-t tartalmazó játékok milyen mértékben károsítják a következő generációk immunrendszerét és hormonháztartását. Nem véletlen tehát, hogy a sárban fürdés és a fával való homokba rajzolás nemcsak kreatívabb, de egészségesebb időtöltés volt az előző generációknak.

S végül ne felejtsük el, attól, hogy „szexin” hangzik a szelektív hulladékgyűjtés, még nem biztos, hogy ténylegesen újra felhasználják a műanyagokat, miután megváltunk tőlük. A legegyszerűbb tehát egy tisztább új év kezdéséhez, nem a szépen becsomagolt detox-program és az agyonpermetezett, egyébként sem szezonális paradicsomsaláta.

Kezdjük okosabban az új évet! Önmagunk tiszteletéért hagyjunk fel a műanyagdobozokkal! Legyen a táskánkban egy vászontáska hirtelen bevásárlásokhoz, és keressük fel a csomagolásmentes boltokat! Legyen időnk megérteni ennek a témának a fontosságát, mert csak így tudunk 30 év múlva is a tengerparton nyaralni és ami a legfontosabb, életben maradni.